Komposztáljunk vagy égessünk?

Miért érdemes belefognunk a komposztálásba?

A komposztálás, az egyik legősibb hulladék-hasznosítás. A legrégebbi komposzttelepeket a Közel-Keleten és Kínában találták. Itt voltak az első hulladéktelepek. Külön gyűjtötték az éghető, az újrahasznosítható és egyéb hulladéktípusokat, majd feldolgozták.

A kínaiak évezredek óta különös figyelmet fordítanak a házakból, kertekből, mezőgazdasági területekről származó szerves anyagok hasznosítására, így nyerve rengeteg ingyen tápanyagot.

Mára megváltozott a mezőgazdaság kis hazánkban. Egyre kevesebb a háztáji kertekben tartott haszonállatok száma. Inkább nagyobb állattartó telepek alakultak ki. Ez jelentősen lecsökkentette a kiskertek tápanyagutánpótlási lehetőségeit, és viszonylag nehéz jó minőségű állati trágyát beszerezni.
Éppen ezért érdemes saját kezűleg elkészíteni a szükséges trágyát. Ehhez nem kell mást tennünk, mint felhasználni azt, ami amúgy is bosszant bennünket: a háztartásokban keletkezett szerves hulladékot.

Miért érdemes komposztálni?

HULLADÉKCSÖKKENÉS

Először is kevesebb a háztartási szemét, mely jelentős költségcsökkenést jelenthet. Pláne, ha még szelektíven is gyűjtjük a papírt, műanyagot, üveget stb., szinte alig termelődik hetente 20-30 liternél több szemét egy háztartásban.
Nem kell azon gondolkodni, hová is tegyük a tavaszi nagytakarítás után keletkezett sok nyesedéket, vagy nyáron a rengeteg fűkaszálékot, esetleg az ősszel lehullott sok lombot.

ESZTÉTIKA

Megszűnik a kellemetlen, büdös kuka és sokkal tisztább lesz környezetünk.

Mi a komposzt?

TÁPANYAG FORRÁS

A komposztálás különösebb erőfeszítést nem igénylő tápanyag előállítás.
A természet tudja, mit csinál. Tökéletesen lebontja, majd átalakítja, és a legtökéletesebb tápanyagforrást készíti el nekünk.
Nem utolsó sorban fontos az is, hogy pontosan tudjuk mi az, amit a környezetünkben használunk, hiszen mi magunk gyűjtöttük össze a komposzt alapanyagát.

– a komposzt teljes értékű táplálék növényeik számára. Szerkezetéből adódóan a nehezen oldódó ásványi anyagok, mikroelemek folyamatosan felvehető állapotban vannak a növényeink számára. Ezeket még a legtökéletesebb műtrágyák sem tudják.

A komposzt humusz.

Előnyei:

• kiemelkedő a vízmegkötő képessége, a tápanyag megtartó képessége, a fényelnyelő képessége, mellyel egyensúlyban tartja talajunk legfontosabb tulajdonságait.
• lehetővé teszi a magok egészséges kelését, palántáink növekedését.
• növeli a talajéletet, serkenti a talajlakó élőlények aktivitását.
• erősíti a növények immunrendszerét, mellyel ellenállóbbá válnak betegségekkel, kártevőkkel és a természeti megpróbáltatásokkal szemben.
• a talaj szerkezetét javítja, porhanyósabbá, levegősebbé, dúsabbá teszi.

Hátránya:

• nem ismert. 🙂

Hogyan komposztáljunk?

Ha kedvet kaptunk a komposztkészítéshez, itt van néhány praktikus és fontos dolog a cél eléréséhez.

• Első: az elhatározás.
• Második: legalább egy ember és némi szerves hulladék.
• Harmadik: egy hely a kertben, ahol dolgozhatunk.
• Negyedik: egy komposzttároló (fa keret, előre gyártott műanyag siló, fémháló némi borítással stb.), de sokszor még az sem szükséges.
• Ötödik: néhány nap évente.

Néhány fontos dolog

Keverni kell a nedves (konyhai hulladék, fűkaszálék) és a száraz (lomb, ágak, gallyak) dolgokat!
Ne száradjon ki, és ne legyen nagyon vizes!
Hőmérséklet: a 10 Co alá esik a hőmérséklet, akkor leállnak a folyamatok.
Forgassuk, ezzel serkentve a folyamatokat.
Érintkezzen a természetes talajjal a komposztálandó anyag, így biztosítva a mikroszervezetek mozgását.

Felhasználás

A friss komposztot (3. fázis) keverjük, vagy vékonyan terítsük a földfelszínre.
Az érett komposztot bárhová használhatjuk. Feldúsíthatjuk vele a talajunkat, ültethetünk bele, vethetünk, palántázhatunk benne. 

Egy kis plusz

A komposztálás folyamata természetes körülmények közt is végbemegy. Vannak olyan adalékok, melyek segítségével a komposztunk hamarabb, és még jobb minőségben kerülhet a kezünkbe.

Ezek a következők

Kőzetőrlemények:
Egyrészt megakadályozzák az anyagveszteséget, másrészt lehetőséget biztosítanak a humuszkolloidok (szemcséket tartalmazó oldatok) kialakulására.
Ilyenek a zeolit, alginit, bentonit, egy kis agyagos talaj, mely Nagykovácsiban és Remeteszőlősön is korlátlanul a rendelkezésünkre áll.

Serkentőanyagok:
Szerepe az érés felgyorsításában van. Célja a mikoorganizmusok tevékenységének beindítása.
Ez legtöbbször egy kis hozzáadott talaj, vagy ami a legjobb, egy kis komposztföld.
A kereskedelemben már kapható erre a célra kifejlesztett oltóföld.

Talajlakók betelepítése:
Telepítsünk gilisztákat a komposztba.
A giliszták és más fontos élőlények maguktól is betelepülnek, ám ha van lehetőségünk, szerezzük be és tegyük a komposztunkba.
A legjobb munkát a trágyagiliszta végzi.

Takaróanyagok:
Szerepe, hogy ne száradjon ki a komposzt, visszatartsa a keletkezett hőt, megőrizze a kepéződött nitrogént.
E célra alkalmas például a szalma, a lomb, egy vékony földréteg, a zsákvászon.

Mit tehetünk a komposztba?

• A konyhából és a háztartásból a feleslegessé vált szerves anyagok.
• Zöldség és gyümölcs maradványok. Elszáradt, levágott szobanövény maradványok.
• Színezetlen, festetlen papírok.
• A kertből:
  Levágott fű, levágott ágak, gallyak felaprítva, virágzás előtt kiszedett gyomnövények, elszáradt növénymaradványok, lehullott gyümölcs, kezeletlen fából származó faforgács.

Mit NE tegyünk a komposztba?

Zsíros, olajos ételmaradványokat, húst – a fertőzések és a legyek miatt.
Fertőzött, beteg növényeket, mert nem tud eléggé felmelegedni a komposzt, hogy a betegséget okozó károsító elpusztuljon.
Porszívózsákból a szemetet, mert nehézfém és le nem bomló dolgok lehetnek benne.

Tisztázatlan kérdések

A diófalevél

Igen, komposztálható, és teljes értékű komposzt keletkezik belőle.
Miért mondják, hogy ne tegyük a komposztra?
A diófában található juglon nevű anyag növekedést gátló hatással rendelkezik. Ezért mondják azt, hogy a diófa alatt nem marad meg semmi. Ez sem így van. Ha nem hagyjuk, hogy a lehullott levelek sokáig a talajon maradjanak, illetve nem hagyjuk, hogy az eső megáztassa, akkor nem mosódik a talajba a juglon, és nem is okoz gondot.
A komposztálás során a juglon is ugyanúgy lebomlik, mint a levél többi része, ezért nem is okoz gondot.
Tipp: A diófa levelet komposztáljuk külön, hogy még véletlenül se kerüljön lebomlatlan rész a komposztföldbe.
Ha viszont egy-másfél évig is komposztáljuk a zöldhulladékot, akkor ennyi idő alatt a diófa levele is tökéletesen lebomolhat.

Az örökzöldek levele és a fenyők tűi

Igen, ezek is komposztálhatók.
A fenyőfélékben található gyanta által lassabban, de lebomlanak a növény részei.
Ugyanúgy, mint a diófalevél esetében, ha már földszerű anyaggá változott a növény rész, melyet a komposztra tettünk, akkor már lebomlott minden gátló anyag, és biztonsággal használható a komposztunk.
Tipp: Nagyon apró, néhány centiméteres darabokra aprítsuk fel a részeket, így könnyebben és gyorsabban komposztálódnak.

Ha bármilyen kérdése merült fel a témával kapcsolatban, forduljon hozzánk bizalommal!
Sikeres komposztálást kívánunk!
Latin kert

Vissza a főoldalra >>

Kép forrása: ColinBroug, stock.xchng, komposztáló: “Compost, photo from the german Wikipedia. Author: Mussklprozz. Date: 2004-05-15”, kész komposzt: “Compost Created 6/12/2006 Photographer: Kessner Photography. May be freely distributed with attribution”