Nem kell hozzá üvegház, elég egy napsütötte ablak!
Hogyha nem vagyunk nagyüzemi növénytermesztők, de szívesen szednénk néhány szem friss paradicsomot a kertünkből, itt az ideje a palánták elvetésének. Ha csak néhány fej salátát, pár fürt uborkát, 5-6 tő paradicsomot, paprikát szeretnénk otthonra, nem kell hozzá üvegház – elég egy napsütötte ablak.
Miért érdemes palántázni?
Egyszerűbbnek tűnik rögtön „kiszórni” a magot a kert talajába, de az előnevelt palánták kiültetve már jóval előrehaladottabb állapotban lesznek, mint az akkor vetett társaik. Így 4-8 héttel hamarabb érnek be, ami a tök-és dinnyefélék hosszú érési idejét meggondolva bizony sokat számítanak. Talán ettől is függ, hogy a mi éghajlati viszonyunkban beérnek-e egyáltalán. Ráadásul az erősebb, ellenállóbb palánta jobban viseli a májusi enyhébb talaj menti fagyokat (főként a Nagykovácsi éghajlatot tekintve), mint az éppen csírázó kis magvak. Mindemellett fontosnak tartom megjegyezni, hogy a palántákat kiültetéskor fokozatosan szoktassuk a környezeti viszontagságokhoz. Például fátyolfóliával vagy raschel hálóval védhetjük az erős UV sugárzástól, a talajmenti fagyok ellen fátyolfóliával takarhatjuk.
Palántázáshoz szükséges eszközök:
- vetőmag
- virágföld,
- ültetőedény
- kesztyű
- ültetőlapát
- takarásra fátyolfólia.
Milyen magot válasszunk?
A sikeres palántanevelés előfeltétele a jó minőségű alapanyag. (Olcsó húsnak híg a leve).
Nincs bosszantóbb, amikor az olcsón megvásárolt magot elvetettük, szorgosan öntöztük, gondoztuk, és csupán egy-két vékony, gyenge palánta árválkodik a tálcánkban. A jó nemesítők a gyakori betegségeknek ellenálló, jó terméshozammal, magkelési aránnyal rendelkező vetőmagokat állítanak elő. Csírázáskor a magvak a talajban rengetek kórokozóval, kártevővel érintkeznek. Egyes betegségek kimondottan csírázáskor kerülnek a növénybe, hatásukat azonban csak később fejtik ki. Ilyen például Fusarium, a Phytophthora, a Pseudomonas és sok egyéb gombás, baktériumos megbetegedés. A gyártók a kikelő növény védelme érdekében csávázzák, vagyis növényvédőszerrel bevonják a magokat, így azok sokkal ellenállóbbak lesznek a betegségekkel, károkozókkal szemben. A szer a nedves talajba kerülve fejti ki hatását. Érdemes az otthon szedett magokat is házi csávázással megóvni. 15-20 percre áztassuk be a magokat Manco, vagy Dithane gombaölő szer 0,2%-os oldatába. Biogazdálkodásban erre használatos szer például a Champion. Ezután a magokat papírtörlőn, tiszta törülközőn szárítsuk meg.
Édemes az eladótól -érdeklődni, melyik magot ajánlja, melyiket mikor érdemes vetni, mennyi termésre számíthatunk. Mi a hazai előállítású magokat részesítjük előnyben, mivel azokat az itteni éghajlati viszonyokhoz fejlesztették ki. A magot 8-24 órára érdemes hűvös, langyos (nem meleg!) vízbe áztatni, megkönnyítve ezzel a csírázást.
A talaj:
Könnyű, laza, homogén szerkezetű, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztésű, humuszos földet használjunk! Bár a növény ebben a talajban rövid ideig marad, a fiatal korban felvett tápanyagok meghatározóak a későbbi ellenállóságban, terméshozamban. Például a kálium, kalcium és magnézium a növényeknél többek között a szövek erősítéséért felel. (Ugyanúgy, mint az embernél: a mi egészségi állapotunkra is hatással van, mennyire egészségesen étkeztünk gyerekkorunkban. A megfelelő kalcium hiánya gyenge csontozatot, a kálium vérzékenységet okoz, stb.) – dehát honnan tudjuk, pontosan milyen arányban tegyünk humuszt, tőzeget, perlitet, nitrogént, foszfort, káliumot, stb. a földkeverékbe?! Szerencsére erre már megfelelő palántaföld-keverékeket is vásárolhatunk.
A talajt is fertőtleníthetjük. Erre kémiai anyagként Force-ot használhatunk a rovarkértevők ellen, de vegyszermentesen is védekezhetünk hő segítségével. 100°C-os előmelegített sütőbe 40 percre alufóliával letakarva tegyük be a földünket. Ezzel a kórokozókat biztosan elpusztítjuk. Hátránya, hogy a hasznos mikroszervezetek is elpusztulnak. A jó minőségű palántaföldkeveréknél erre sincs gondunk, mert előállításnál a megfelelő fertőtlenítésre és a hasznos szerves anyagok biztonságos megtartására odafigyelnek. Biotermesztésben Ö-konit és Trifendert javaslom.Teljesen vegyszermentes, természetes anyagok, hatását én elsősorban a paradicsomvész elleni küzdelemben csodálhattam meg.
Milyen ültetőedényt használjunk?
Használhatunk tisztára mosott, kilyukasztott tejfölös poharat, tojásos dobozt. Nagyon előnyös a környezetbarát tőzeg-, vagy papírcserép is. Előnye, hogy később ezzel a cseréppel együtt ültethetjük el a palántánkat, nem kell kivenni belőlük a növényt. A papír szép lassan lebomlik a talajban. Ezzel a módszerrel a palántánk mentesül a gyökerek sérülése okozta visszaeséstől, illetve srtessztől. Nagyon praktikus a kifejezetten erre a célra kifejlesztett szaporítótálca, amelyben egyszerre 40-60 magot vethetünk el és kezelhetünk könnyedén. Jobb a helykihasználási lehetősége is. A hozzá tartozó áztatótálca igencsak megkönnyíti a dolgunkat. Emellett kaphatók palántázó házak többféle méretben. Előnyük, hogy egyenletes mikroklímát biztosítanak a már sokat hallott üvegházhatással, párásan tartják a levegőt, egyenletesebb a hőmérséklet a tavaszi nagy hőingadozásokhoz képest, nem kell külön takargatnunk a kis magokat.
A vetés menete:
- Az ültetőedényt töltsük meg szobahőmérsékletű palántafölddel. Kissé nyomkodjuk le, úgy, hogy a peremtől kb. fél-egy cm magasságig érjen.
- Langyos vízzel meglocsoljuk, hogy a talaj kellően nedves és tömör legyen.
- Miután a föld beszívta a vizet, el is vethetjük a magokat. Poharanként 2-3 szemet (fajtája válogatja) szórjunk a földre. (sorban ültetésnél kb. 1cm távolságra egy magot. ) Kis jelölőcsíkra írjuk fel, mit vetettünk, és a kis cetlit tegyük a pohárkákba. Később ez nagy segítségünkre lesz még.
- Végül a földet vékony rétegben szórjuk a magok tetejére. Éppencsak takarja őket a vékony földréteg. Ezután már ne nyomkodjuk meg a földet. Kézi permetezővel permetezzünk rájuk kevés vizet, (Gombás betegségek elkerülése érdekében- főleg, ha nem csávázott a mag, érdemes 1%-os bordói levet használnunk a permetezéshez).
- Miután mindezzel készen vagyunk, fedjük le a szaporítóládát. Vannak kimondottan erre a célra gyártott kis méretű, csukható tetejű palántázó házak, de ha szaporítótálcába vetettünk, legalkalmasabb az egyszerű fátyolfólia.
További gondozás:
A csírázás idején a mag keléséhez egyenletes melegre (fajtától függően 20-300C között) szükség. Erre a radiátor környéke épp megfelelő. Miután a csíra kikelt, pár fokkal hűvösebb (de még mindig meleg), és világos helyre tegyük a palántákat. Néhány levél megjelenése után fiatal növényünk már ellenállóbb. Zárt verandán, pinceablakban is jól érzik magukat. Rendszeresen öntözzük meg őket, a legjobb kézi permetezővel párásítani. (Vasaláshoz használt kézi „spricni” teljesen megfelel erre a célra)
Amíg a magok csíráznak, (7-14 nap), ügyeljünk, hogy a föld folyamatosan nedves legyen. Ne öntözzük, hanem kézi permetezővel pótoljuk a vizet. Ne kapjanak túl sok vizet, csak annyit, hogy folyamatosan nedves legyen a föld!
Amint a magok kikeltek, vegyük le róluk a takarást, hogy elkerüljük a palánták megnyúlását.
Amint meglátjuk az első levélkéket, már inkább öntözőkannával locsoljunk, de még mindig óvatosan, nehogy kiöntsük palántáinkat. Egy-két levél megjelenésekor nagyobb cserépbe átültethetjük kis palántáinkat.
Az átültetés menete:
A cserépbe kevés virágföldet teszünk. Közepébe akkora lyukat nyomunk, hogy a kis palántánk pohara beleférjen. meglocsoljuk, majd a pohárból kivesszük a kis palántánkat gyökerestül, földestül. Óvatosan, ne sérüljön a gyökérzet! A növényt földdel együtt áthelyezzük a beöntözött lyukba. Ezután egy kis földet teszünk köré, enyhén, nagyon óvatosan megnyomkodjuk, amíg a palántánk stabilan áll. Ezután is csak annyira öntözzük, hogy a földje folyamatosan nedves legyen. 2-3 hét múlva kezdjük el a fényhez szoktatni palántáinkat. Melegebb napokon tegyük ki a palántáinkat egy-két órára félárnyékos helyre. Vigyázzunk! Üvegen keresztül a napfény könnyen éget!
A palánták kiültetése
Pár nappal a kiültetés előtt készítsük elő a veteményes ágyást. A legideálisabb az ősszel trágyázott, komposztált talaj. Jól forgassuk át a földet, és amennyiben sok pajorral, káros rovarral találkozunk, érdemes egy kis Force talajfertőtlenítőt keverni a talajba. Miután átgereblyéztük a földet, jelöljük ki a sorokat, melyikbe milyen palántát szeretnénk ültetni. Érdemes összeválogatnunk, melyik zöldséget melyik mellé érdemes telepítenünk. Bármilyen furcsa, a növényeknél is fontos a „jó szomszédi viszony”.
Válasszunk ki egy nem túl napsütéses délutánt.
Kis kapával alakítsunk ki egy olyan mélységű árkot, amekkorába a cserepünk kényelmesen belefér. Alaposan öntözzük be, és amikor a föld beitta a vizet, helyezzük el kis növénykéinket. Paradicsom, cukkini és padlizsán esetében 60, paprika esetében 40 cm távolságot hagyjunk a tövek között. Vegyük ki a palántákat földestül a cserépből, és helyezzük az árkunkba. Az oldalra kikapált földet húzzuk vissza a palánták tövéhez, és óvatosan nyomkodjuk meg ujjainkkal. A paradicsom palántát ültethetjük mélyebbre, mint a cserepünkben volt, akár az első levélig is, a többi növényt azonban csak olyan mélyre ültessük, mint a pohárban volt.
Hogyha a palánták tövénél egy kis mélyedést hagyunk, könnyebb öntöznünk növényeinket. A víz nem folyik el, hanem megáll a kis gödörben. A paradicsom- és paprika palántákat érdemes kikarózni, főként, ha szeles helyre ültetjük őket. Jó tudni, hogy a paradicsom kiültetése előtt érdemes Ö-Konival kezelni a talajt a mostanában nagyon elterjedt „paradicsomvész” ellen. Ez egy vegyszermentes, nagyon hatékony baktérium, ami elpusztítja a paradicsomvészt okozó gombát. Emellett termésnövelő, immunerősítő, a talajéletet is erősíti. A Trifender a többi betegség ellen is védelmet nyújthat, uborkánál, paprikánál, zellernél is.
Tippünk: egy kis alginit hozzáadásával rengeteg tápanyaghoz juttathatjuk palántáinkat. Ez a természetes ásvány fokozza a növény ellenálló-képességét és terméshozamát. Nagy előnye, hogy olcsón juthatunk hozzá.
