A krizantémnak (Chrysantemum) már az ókorban jelentős kultusza volt; manapság már az őszi krizantémoknak is több mint 5000 változatát ismerjük. Neve görög eredetű, aranyvirágot jelent.
Magyarországon hagyományosan kegyeleti virágként terjedt el, napjainkban azonban már – ezzel a szebbnél szebb színekben pompázó növénnyel- a balkonokon és a virágoskertek díszeiként is egyre gyakrabban találkozhatunk. Az ősz egyik utolsó, legtovább virágzó növénye.
G O N D O Z Á S A
A krizantémfajok között egynyáriak, évelők és félcserjék egyaránt előfordulnak.
1. Közepes vízigényű növény: gyakran, keveset öntözzük – ne álljon vízben a gyökere, mert a hajszálerek „megfulladnak”, így nem tudja felvenni a számára szükséges tápanyagot, a növény legyengül, a kártevők elszaporodhatnak rajta.
2. Virágzást segítő táppal gondoskodhatunk folyamatos virágzásáról. Amennyiben az elnyílt virágokat, száraz leveleket időben eltávolítjuk, sokkal hosszabb virágzással ajándékoznak meg bennünket.
3. Virágzás után a cserepes növényeket kiültethetjük. Az elvirágzott részeket vágjuk vissza, miután az ültetőgödröt betrágyáztuk. Napos, félárnyékos, fagytól védettebb helyet válasszunk számára, laza talajjal.
Tippünk:
A krizantém az agyagos talajt is jól viseli. Télire fenyőkéreggel takarjuk a fagy ellen, így jövőre is gyönyörködtet bennünket káprázatos színeivel. Ültetéskor ajándékozzuk meg 5 liter tápdús virágfölddel.
G Y Ó G Y I T Ó H A T Á S A
Egy több ezer éves legenda szerint, a japán Szitakötő-szigeten termett egy olyan gyógynövény, amely megfiatalította az embert, ha fiatal lányok és fiúk szedték le.
Virágát napjainkban gyulladás-, és vérnyomáscsökkentőként, valamint emésztési problémák enyhítésére is alkalmazzák.
Fogyasztható forrázva, teaként, vagy akár salátába, köretnek vagy húsok ízesítésére is (bár íze kicsit keserű-csípős).
A Távol-Keleten csemegeként tartják számon. A hagyományos kínai orvoslás szerint a krizantém virágja a máj és a tüdő meridiánjaira hat.
K U L T U S Z A
A Távol-Keleten ősidők óta az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő virág: az európai kultúrával ellentétben, az erőt megőrző és hosszú életet adó gyógynövényként tartják számon. A halhatatlanság, a pompa és ragyogás jelképeként számos hagyományápoló ünnepség főszereplőjévé vált.
Japánban a krizantémünnep (kiku), a cseresznyevirágzáshoz hasonló rangú ünnep.
A japán császári család jelképévé vált és japán hivatalos címervilágában is szerepel kapott.
A népnyelven “krizantén“-ként vagy margitvirágként ismert krizantém a 18. században terjedt el Európában – temetői virágként, mivel a krizantém számos fehér változata november 1. tájékán nyílik (a keresztény ünnepkörben Halottak napja), és vágott virágként, vázában akár 2–3 hétig is eláll.
Manapság nem csupán a fehér változata ismert, hanem mindenféle egyéb vidám színekben díszíti otthonainkat, kertjeinket.
A cikk forrásául egyebek között a Wikipedia Krizantém szócikke szolgált.
G O N D O Z Á S A
A krizantémfajok között egynyáriak, évelők és félcserjék egyaránt előfordulnak.
1. Közepes vízigényű növény: gyakran, keveset öntözzük – ne álljon vízben a gyökere, mert a hajszálerek „megfulladnak”, így nem tudja felvenni a számára szükséges tápanyagot, a növény legyengül, a kártevők elszaporodhatnak rajta.
2. Virágzást segítő táppal gondoskodhatunk folyamatos virágzásáról. Amennyiben az elnyílt virágokat, száraz leveleket időben eltávolítjuk, sokkal hosszabb virágzással ajándékoznak meg bennünket.
3. Virágzás után a cserepes növényeket kiültethetjük. Az elvirágzott részeket vágjuk vissza, miután az ültetőgödröt betrágyáztuk. Napos, félárnyékos, fagytól védettebb helyet válasszunk számára, laza talajjal.
Tippünk:
A krizantém az agyagos talajt is jól viseli. Télire fenyőkéreggel takarjuk a fagy ellen, így jövőre is gyönyörködtet bennünket káprázatos színeivel. Ültetéskor ajándékozzuk meg 5 liter tápdús virágfölddel.
G Y Ó G Y I T Ó H A T Á S A
Egy több ezer éves legenda szerint, a japán Szitakötő-szigeten termett egy olyan gyógynövény, amely megfiatalította az embert, ha fiatal lányok és fiúk szedték le.
Virágát napjainkban gyulladás-, és vérnyomáscsökkentőként, valamint emésztési problémák enyhítésére is alkalmazzák.
Fogyasztható forrázva, teaként, vagy akár salátába, köretnek vagy húsok ízesítésére is (bár íze kicsit keserű-csípős).
A Távol-Keleten csemegeként tartják számon. A hagyományos kínai orvoslás szerint a krizantém virágja a máj és a tüdő meridiánjaira hat.
K U L T U S Z A
A Távol-Keleten ősidők óta az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő virág: az európai kultúrával ellentétben, az erőt megőrző és hosszú életet adó gyógynövényként tartják számon. A halhatatlanság, a pompa és ragyogás jelképeként számos hagyományápoló ünnepség főszereplőjévé vált.
Japánban a krizantémünnep (kiku), a cseresznyevirágzáshoz hasonló rangú ünnep.
A japán császári család jelképévé vált és japán hivatalos címervilágában is szerepel kapott.
A népnyelven “krizantén“-ként vagy margitvirágként ismert krizantém a 18. században terjedt el Európában – temetői virágként, mivel a krizantém számos fehér változata november 1. tájékán nyílik (a keresztény ünnepkörben Halottak napja), és vágott virágként, vázában akár 2–3 hétig is eláll.
Manapság nem csupán a fehér változata ismert, hanem mindenféle egyéb vidám színekben díszíti otthonainkat, kertjeinket.
A cikk forrásául egyebek között a Wikipedia Krizantém szócikke szolgált.
