Legtöbbször még vastag hóréteg borítja a kerteket, s mi fázósan menekülünk a hideg elől a meleg lakásba, amikor a lassan közelítő tavasz első hírnöke már vidáman köszönt minket kertünkben. A hó alól kikandikálva csalogat bennünket a természetbe, s kedvességével, bájával azonnal mosolyt csal arcunkra.
Latin neve hófehér tejvirágot jelent, de ismerhetjük fehér tavaszikaként, gergelynapi-, vagy árvavirágként is. Népiesen gyócsénak is nevezik. A legenda szerint kedvességével a Paradicsomból kiűzött Ádámot és Évát vigasztalta. Emiatt a remény szimbólumaként is emlegetik.
Ez a közismert, bájos kis növény a hóvirág (Galanthus nivalis). Éppen tavasz elején, nőnap táján nyílik, így sok éven át ő volt a nőnapi köszöntések legkedveltebb virága. Mára azonban védetté nyilvánították. Vajon miért?
Nem az a néhány kiránduló család, gyerekek, apukák sodorták veszélybe a fajt, akik egy-egy kis csokorral kedveskedtek otthon szerettüknek. A problémát azok az emberek okozták, akik mohón, ásókkal, kapával, később nagyobb munkagépekkel gyűjtötték be az erdőkben a hóvirág-hagymákat, hogy Hollandiába exportálják azokat. A legmegdöbbentőbb azonban, hogy az ott becsomagolt virághagymákat mi, magyarok pedig jó pénzért visszavásároltuk külföldről. Az erdőkből a kitermelés olyan mértékű lett, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium az utolsó pillanatban lépett közbe a faj megmentése érdekében.
2005 augusztus 31-én a 13/2011. (V.9.) KÖM rendelet értelmében a hóvirágot a „természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok” kö
zé sorolta, egyúttal veszélyeztetetté, védetté nyilvánította. Eszmei értéke 10.000 Forint. Amennyiben szeretnénk kertünkbe ebből a kedves kis növényből, kertészetekben ősszel vásárolhatunk hagymát, vagy tavasszal cserepes, virágzó változatát.
Kevesen tudják, hogy a hóvirágnak több fajtája is létezik. A hóvirág (Galanthus) az amarilliszfélék családjába tartozik. 16 fajukat találhatjuk meg a Balkántól egészen a Kaszpi-tóig. Magyarországon ebből három faj fordul elő. Nálunk őshonos a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis), ezen kívül pedig a pompás-, vagy török-, (Galanthus elwesii) és a redőslevelű (Galanthus plicatus) hóvirágot ültetik leggyakrabban a házikertekbe. Ezek a mediterrán országokból származnak és kb. 5cm-rel nagyobbak a kikeleti hóvirágnál.
Kikeleti hóvirág
A kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályba, azon belül a spárgavirágúak (Asparagales) rendjéhez tartozik. Ezen belül az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjához tartozó faj. 10-15 centiméter magas, hagymás, évelő növény. Magyarországon télálló. Európában őshonos, nyirkos erdőkben, ligetekben gyakran előforduló faj. Hengeres, felálló, csúcsán visszahajló szárán csupán egyetlen bókoló virágot hordoz. A virág belső lepellevelei fehérek, V alakú zöld keresztcsíkkal. Laza, humuszos lombföldet, félárnyékos helyet igényel. Bokrok, fák alá ültetve néhány év alatt könnyen elszaporodik.
Kőváriné Hartai Orsolya
A képek forrása a Wikimedia Commons, illetve saját fotók.
